Pokorni Zoltán szerint lehet kompromisszumot kötni a hallgatói szerződés ügyében, és reméli ez sikerül is majd. A Fidesz alelnöke a Hír TV Péntek 8 című műsorában kiemelte, a tárgyalásokat nehezíti, hogy szerinte a hallgatók nem bíznak a kormány ígéreteiben, valamint az is nehezítő körülmény, hogy a megállapodás tárgya, a keretszám megszűnt, ezért más típusú garanciákat kell adni.

A hallgatókkal folytatott tárgyalásokról és a korábbi demonstrációkról szóló felvetésre úgy válaszolt: szerinte az a probléma, hogy a hallgatók nem hiszik el a kormánynak azt, amit mond. Nincsenek keretszámok, de a felvehető férőhelyekkel, és a pontszámokkal aránylag pontosan be lehet állítani, hogy hány hallgatót lehet felvenni ingyenes vagy önköltséges képzésre.

Nehéz megállapodni, mert a megállapodás tárgya, a keretszám szűnt meg, ezért más típusú garanciákat kell adni - vélekedett, megjegyezve: lehet, hogy egészen a vonalhúzásig ott lesz a bizonytalanság a hallgatókban, 'nem csapják-e be őket, mert a hallgatók már csak ilyenek, a kormánnyal, a politikával szemben bizalmatlanok.'

A hallgatói szerződésről azt mondta: lehet egyezséget kötni, és reméli ez sikerül is majd. Ma a társadalom többségének az az álláspontja, hogy minimális munkavégzéssel tartoznak a hallgatók a taníttatásukért, de a 30 év alattiaknál ez nem egyértelmű, mert más világba született ez a korosztály, és természetesnek tartja, hogy külföldre utazhat. Ugyanakkor van különbség a képzés költségeit tekintve aközött, hogy valaki tanítónak tanul vagy orvosnak, és más is várható el egyik és a másik kategóriában. Szerinte ebben lehet kompromisszumot keresni a hallgatókkal.

Kérdésre megjegyezte: nem lehetetlen, hogy a hallgatói vezetők egy részénél valóban 8-9 év a képzési idő, hiszen közülük sokan a doktori dolgozatukat készítik.

A volt oktatási miniszter kiemelte: olyan széles, tömeges felsőoktatást, amelyre Magyarországnak hosszú távon szüksége van, nem lehet csak közpénzből finanszírozni, be kell vonni magánforrásokat is. Ez nemcsak Magyarország problémája, hanem egész Európáé, a versenytársak, így Amerika és Ázsia nagyon eredményesen tud magánforrásokat bevonni.

Hozzátette: ő sem látta azt a problémát, nem csak a kormány tagjai, hogy ma más világ van, mint tíz éve, amikor a diákhitel meggyőző, új, 'friss' volt. Hitelválság után vagyunk, és sok tízezer család szomorú tapasztalata volt, hogy lakása, autója elúszott a devizaárfolyamok változása miatt - fejtette ki.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint hitelellenes hangulat van, és ez az oka, hogy a 30 ezer önköltséges hallgató közül csupán 5 ezer élt a Diákhitel 2 lehetőségével.