Kockázatos lehet a közeljövőben az egészségügyi szakemberhiány - ezt állapítja meg az egészségügyi humánerőforrás-jelentés, amelyről a Világgazdaság számol be. Az adatok szerint 2007 óta folyamatosan emelkedik a külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) most megjelent kiadványa szerint a növekvő munkaerőigényt főként a túlzott munkaterhelést korrigálni hivatott uniós direktíva generálja, amelynek folyamatos az elszívó hatása az új tagállamok felől a régiek irányába.

Az adatok mindezt alá is támasztják: a 2006-os és 2007-es csökkenés óta folyamatosan emelkedik a külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma. A legtöbben továbbra is Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Svédországban és Írországban vállaltak munkát. Az utóbbi években azonban már Szingapúrba, Kínába, Szaúd-Arábiába vagy Japánba is egyre többen távoztak, az Egyesült Arab Emírségeket pedig tavaly már majdnem annyian vállasztották új otthonukként, mint Izraelt. A legtöbb orvos, fogorvos, ápoló és gyógyszerész Budapestről távozott külföldre, de jelentős számú gyógyító hagyta el Pest, Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád és Győr-Moson Sopron megyét is.

Ez azért is aggasztó, mert – mint a dokumentum is leszögezi – „a folyamatos és biztonságos betegellátás biztosításának egyik alapfeltétele, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben a szükséges számú és végzettségű egészségügyi szakember dolgozzon”. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyanakkor tavaly 11646 álláshelyre kerestek egészségügyi vagy szociális dolgozót az országban. A szűken vett egészségügyi szakmák közül a legnagyobb igény fizioterápiás asszisztensekre, illetve gyógymasszőrökre volt: 1689 ilyen szakembert tudtak volna foglalkoztatni tavaly. A kórházakból, rendelőkből 807 ápolók és szakápoló, 424 segédápoló és műtőssegéd, 167 általános egészségügyi asszisztens, 79 gyógytornász, 59 dietetikus és 166 orvos hiányzott. De a gyógyszertárakban sem tudtak betölteni 37 gyógyszerészi és 104 asszisztensi álláshelyet. A KSH jelentéséből – amely ugyan egy évvel korábbi adatokat tartalmaz, de az EEKH is ezeket használja – egyértelműen kitűnik, hogy legalább 1800 orvos és 3700 szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből.

„Ha nem növelik az úgynevezett mozgóbéreket – például az ügyeleti pótlékokat –, hamarosan lehetetlen lesz ügyeleti szolgálatokat kiállítani” – ezt a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta egy, a napokban rendezett konferencián. Velkey György úgy vélte, a megkezdett egészségügyi bérfejlesztés folytatásaként a gazdasági-műszaki területen dolgozók fizetését is rendezni kell.

A nővérek és ápolók tavaly minden korábbinál nagyobb számban hagyták el az országot, és ezt a tendenciát csak egy, az orvosokéhoz hasonló ösztöndíjrendszerrel, támogatott képzésekkel lehet csak visszafordítani – közölte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. „Az tény, hogy a felmérések szerint a végzős diplomás ápolók 60-70 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét, azt mutatja, hogy a 160 ezer forint körüli kezdő fizetés még mindig nem elegendő a fiatalok itthon tartásához” – magyarázta Balogh Zoltán.