Az űrhajó magyar idő szerint 12 óra 37 perckor (helyi idő szerint este 6 óra 37-kor) az északnyugat-kínai Csiucsüan (Jiuquan) űrközpontból sikeresen elhagyta kilövőállását. Az eseményt élőben közvetítette a kínai központi televízió.

Az űrhajó a Góbi-sivatagban lévő indítóközpontból kiváló időjárási körülmények között indult el a Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta segítségével, majd pályára állt, és folytatta útját a 2011 ősze óta a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) kísérleti űrállomásmodul felé. Ha az űrhajó teljesíti küldetését, ez lesz Kína első kézi vezérlésű dokkolása az űrben.
Az űrhajó 9 méter hosszú, legnagyobb átmérője 2,8 méter, felszálló tömege 8130 kilogramm. A tervek szerint két napon belül csatlakozik az űrállomáshoz, és az űrhajósok tíz napot töltenek majd a világűrben.
A Sencsou-8 űrhajó tavaly novemberben automatikus üzemmódban kétszer is sikeresen csatlakozott a kísérleti űrállomásmodulhoz. A mostani cél, hogy a dokkolást után két űrhajós átszálljon a Tienkung-1-re, ott különböző tudományos kísérleteket, teszteket végezzen, adatokat gyűjtsön, ellenőrizze a berendezések működőképességét, illetve megfigyelje az űrhajósok egészségi állapotát, szervezetük viselkedését a súlytalanság állapotában.
A Sencsou-9 személyzetének női tagja, Liu Jang 33 éves, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg őrnagya, aki csaknem 1700 órát repült a légierőnél. Őt 2010 májusában választották ki űrhajósjelöltnek.
A világon eddig már hét ország összesen több mint ötven űrhajósnőt küldött az űrbe. A Szovjetunió - és a világ - első űrhajósnője Valentyina Tyereskova volt, aki a Vosztok-6-tal repült 1963 júniusában.
A Sencsou-9 parancsnoka a 46 éves Csing Haj-pong (Jing Haipeng), aki 2008-ban a Sencsou-7 űrhajón már helyet kapott. A legénység harmadik tagja a 43 éves Liu Vang (Liu Wang).
Kína 2016-ra szeretné megépíteni önálló űrlaboratóriumát, 2020 körül pedig már működésbe kívánja hozni az űrhajósok fogadására alkalmas, 60 tonnásra tervezett űrállomását.