3D-s képet készítettek a tudósok a madarak hangjáról annak érdekében, hogy kiderítsék miképpen tudnak a kisméretű állatok énekelni - számol be a BBC. Dán kutatók a madarak apró szervének modellezésére a zebrapintyet választották. A tanulmány megállapította, hogy az apró hangképző szerv, a syrinx vagy magyarul pánsíp alkalmas a gyors trillázás képzésére még akár repülés közben is.

A madárdal idegi szabályozásának megértéséhez ezzel közelebb kerültek a szakemberek. Habár a 19. században már nagyon sokat tettek a tudósok annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a madarak énekének és annak hátterének megismeréséhez, a mostani tanulmány keretében egy olyan nagy felbontású 3 dimenziós képet alkottak, amely az eddigi legrészletesebb képet adja a syrinx működéséről.

Dr. Coen Elemans dán kutató, a tanulmány vezetője és csapatának sikerült nagy felbontású 3D-s képet alkotnia, többek között Mágneses Rezonancia Vizsgálat (MRI) segítségével.

Míg az emlősök gégéjük segítségével alkotnak hangokat, addig a madaraknak másként fejlődött a szervük. A syrinx, vagyis a pánsíp ott található, ahol a légcső a tüdőbe ágazik. A zebrapinty esetében ez mindössze 1 cm hosszú.

A kutatócsapat több olyan felfedezést is tett, amelyek segítenek megmagyarázni, hogyan tudnak a pintyek ilyen gyorsan énekelni akár repülés közben is.

Azt találták, hogy a syrnx-en levő csont hihetetlenül gyors mozgásra képes, ráadásul ezek az apró csontok nagyon erős, de ugyanakkor lágy anyagúak, így képesek a gyors és apró mozgásra. Ez lehetővé teszi a hím madarak számára, hogy gyorsan és szépen tudjanak énekelni, így vonzóvá váljanak a nőstények számára.

Azt is kimutatták, hogy a syrnx-et éneklés alatt egy ék alakú csont segítségével, amely közvetlenül a szegycsonthoz csatlakozik, stabilizálni lehet.

A 3D kép emellett felfedte a madarak hangképző szervének izomszerkezetét is. Ez megmutatta, hogy a kisméretű syrnx mozgását hét pár, bonyolultan elhelyezkedő izom kontrollálja. Ezek az izmok szabályozzák a hangmagasságot és a hangerőt is.