Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítené ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának feltételeiről, továbbá a mezőgazdasági üzemszabályokról is kétharmaddal döntsön a parlament.

Az alaptörvény most úgy szól, hogy a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az alkotmánymódosító javaslat erre hivatkozva tartja szükségesnek minősített többséghez kötni a földtörvényt és a hozzá kapcsolódó törvényeket. A kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amelynek általános vitája októberben zárult le. A javaslathoz több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, ezeket még nem tárgyalta a Ház.

Orbán Viktor november közepén beszélt arról, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) javaslatára támogatja, hogy minősített többséget igénylő jogszabály legyen az új földtörvény.

A kormány javaslata alapján magánszemélyek legfeljebb 300 hektár termőfölddel rendelkezhetnek majd, a családi gazdaságok területe 500 hektár lehet, míg gazdasági társaságok maximum 1200 hektárra szerezhetnek haszonbérletet. A kabinet azt is hangsúlyozza, hogy a javaslat alapján csak magyar földművesek vehetnek és magyar gazdálkodók bérelhetnek termőföldet, ingatlanbefektetők, spekulánsok nem.

Az Országgyűlés eddig kétszer módosította a január 1-je óta hatályos alaptörvényt. Júliusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést. Októberben pedig előzetes regisztrációhoz kötötték a választójog gyakorlását, és a feliratkozás részletszabályainak egy részét is az alkotmányba írták.