A tudósok az elismerést azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért kapják, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást - olvasható a testület indoklásában.

Mint az akadémia közleményében rámutatnak, a két díjazott a fizikában alkalmazott eszközöket használva fejlesztett ki olyan módszereket, amelyek a mai gépi tanulás alapjait adták.

"Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást értjük alatta. Ezt a technológiát eredetileg az agy felépítése ihlette"
- idézték fel, hozzátéve, hogy a két díjazott tudós a nyolcvanas évektől kezdve fundamentális szerepet játszott a mára hihetetlenül hatékonnyá vált mesterséges neuronhálók létrejöttében.

John Hopfield olyan hálózatot alkotott, amely képes volt mintázatok elraktározására és újraalkotására. A kutató által megalkotott hálózat a Hopfield-hálózat nevet kapta. Geoffrey Hinton a Hopfield-hálózatra építve alkotott egy újabb hálózatot. A Boltzmann-gép már képes volt jellemző mintázatokat felismerni a betáplált adatokban - ismertette kutatásaikat az akadémia.

"A díjazottak munkája már eddig is rengeteg haszonnal járt. A fizikában számos területen használjuk a mesterséges neurális hálózatokat, például új, különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében"
- hangsúlyozta Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.

"Az emberek közös felelőssége, hogy ezt az új technológiát biztonságos és etikus módon, az emberiség legnagyobb hasznára alkalmazzuk" - tette hozzá Moons a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatti aggodalmakra utalva.

John J. Hopfield 1933-ban született Chicagóban, a Cornell Egyetemen doktorált, jelenleg a Princeton Egyetem professzora. Geoffrey Hinton 1944-ben Londonban született, az Edinburghi Egyetemen doktorált és a Torontói Egyetemen folytatja kutatásait.

A bejelentést követő sajtóértekezleten Hans Ellegrennek, az akadémia főtitkárának sikerült telefonon elérnie Geoffrey Hintont. A tudós elmondta, hogy nagy meglepetés volt neki a díjról szóló telefonhívás, éppen egy olcsó kaliforniai szállodában tartózkodik, ahol nincs internetkapcsolat.

"Meg vagyok döbbenve. Sohasem gondoltam, hogy ez megtörténhet"
- mondta az elismerésről.

Újságírói kérdésekre válaszolva azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencia végül óriási hatással lesz a civilizációra, javulást hozva a termelékenységben és az egészségügyben. A jelentőségét az ipari forradalomhoz hasonlította.

"Ahelyett azonban, hogy fizikai erőben felülmúlná az embereket, intellektuális képességekben fogja felülmúlni őket. Nincs tapasztalatunk arról, milyen az, amikor a dolgok okosabbak nálunk. És ez sok szempontból csodálatos lesz"- mondta Hinton. Ugyanakkor hozzátette: minden előny mellett "aggódnunk kell számos lehetséges rossz következmény miatt, különösen amiatt a veszély miatt, hogy ezek a dolgok kicsúsznak az irányításunk alól".

Arra a kérdésre, hogy van-e benne megbánás a munkájával kapcsolatban a mesterséges intelligencia jelentette kockázatokat látva, Hinton úgy válaszolt, hogy a mögötte álló kutatói pályán nem változtatna, de aggódik amiatt, hogy a következmények végül olyan, az embereknél okosabb rendszerek lehetnek, amelyek átveszik az irányítást.

Egy másik kérdésre válaszolva elárulta, hogy személy szerint a GPT-4-et - az OpenAI által létrehozott multimodális nagy nyelvi modellt - használja, de nem hagyatkozik teljesen rá.

John Hopfieldet az angliai Hampshire-ben érte a hír, ahol feleségével együtt tartózkodik. Az AP hírügynökségnek elmondta, egy kávé és az influenzaoltás után arra nyitotta ki számítógépét, hogy elárasztották az emailek.

"Soha nem láttam ennyi emailt életemben"
- jegyezte meg, hozzátéve, hogy egy üveg pezsgő és egy tányér leves várja az asztalon.

Hopfield az AP-nek azt mondta: továbbra is ámulattal tölti el, hogy munkájának milyen hatása van.

Az amerikai kutató, aki több olyan petíciót is aláírt, amelyben tudósok a technológia szigorú kontrollját sürgették, a gépi tanulás előnyeit és kockázatait a vírusokkal és az atomenergiával kapcsolatos munkához hasonlította, amely képes segíteni a társadalomnak, de károkat is okozhat.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Tavaly Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapta a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.

A Nobel-hét következő napjain, szerdán a kémiai Nobel-díj, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj bejelentése következik. A közgazdasági Nobel-emlékdíjast október 14-én hirdetik ki.