A parlament számára október közepén benyújtott tervezet szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kétkulcsos illeték egykulcsossá változna, vagyis a 4 millió forintig eddig alkalmazott 2 százalék is 4 százalékra módosulna, ezzel egységessé válna. Ha a jövőben valaki kisebb lakásba költözne, akkor a két tranzakció közötti különbözet után nem kellene illetéket fizetnie, illetve a 35 évnél fiatalabb, első lakásukat vásárlók is a teljes illetékalapra kapnának 50 százalék kedvezményt – legalábbis ezt számolta ki a Duna House.

A Duna House már több mint egy éve vizsgálja az ingatlan adás-vételek mögött álló okokat mind eladói, mind pedig a vásárlói oldalon. Vagyis a fenti illetékváltozás kapcsán konkrét összegeket lehet számolni a két illetékteher összehasonlításában, továbbá a KSH tranzakciószámai alapján akár az is kiszámítható, hogy a változtatás mennyit hozhat az államkasszának.

Az ingatlan vásárlások 85 százalékában négy kiemelkedő eseményt lehet megkülönböztetni, ezek az első lakás vásárlás, a befektetési célú vásárlás, illetve a kisebb-, vagy nagyobb lakásba költözés – mondja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Hozzáteszi, hogy ezen felül szintén nagy arányú – nagyjából 30 százalék - az eladások között az örökölt ingatlanok értékesítése is, amely szintén illetékköteles. Az elmúlt egy év adatai alapján szépen kirajzolódik, hogy a felsorolt élethelyzetek mögött milyen átlagáron történtek az adás-vételek, vagyis ténylegesen mekkora összeget lehet megspórolni a szerződés sürgetésével, vagy jövőre halasztásával.

A számokból látszik, hogy Budapesten a kisebbe költözők átlag 65 ezer Ft-ot tudnak az illetéken spórolni, ha a vásárlást jövőre halasztják, az első lakásukat vásárló fiatalok pedig 136 ezer Ft-ot. Vidéken a kisebbe költözőknek 22-, az első lakást vásárlóknak pedig 97 ezer Ft-tal kell majd kevesebbet fizetniük. Az összes többi esetben, ha az lehetséges érdemes még az idén megkötni a szerződést és eljárni a Földhivatalnál.

A fenti számok arra is lehetőséget adnak, hogy nagyjából betekintsünk, mekkora többletbevételre számíthat a kormány az illetékváltoztatásból. A 2013-as tranzakciószámok esetén a 2010-től jellemző 90 ezres, éves ingatlanvásárlási nagyságrendet vettük alapul, illetve ugyancsak ennek az időszaknak a fővárosra vetített arányát, amely nagyjából 28 százalék.

Az összegzésből kiderül, hogy a mérleg közelít a nullához, tehát többletbevétellel nem lehet számolni. Ha a jogalkotó szándéka azonban az volt, hogy az illetékterheket átcsoportosítsa és inkább a rászorulókat segítse, akkor ezt a célt a törvénymódosítással el lehet érni. Kérdés persze, hogy a kisebbe költözők és első lakásukat vásárlók erőre kapnak-e jövőre, mert ebben az esetben a mérleg akár negatívba is fordulhat. Erre azonban a jelenlegi piaci körülmények között kevés az esély.