A négygyermekes mérnök kétszer esett át csontvelőátültetésen folyton kiújuló rákos betegsége miatt, mégsem vesztette el a reményt. Vallja, hogy ha az embernek tehetsége van, az felelősséget jelent. Ezért neki is tennie kell, szolgálnia kell a társadalmat: oktat, dolgozott a Nagycsaládosok Országos Szövetségénél is és részt vett iskolaalapításban. A munka, a család, az összetartozás, a keresztény értékrend fontosságáról és gyógyító hatásáról beszélgetett Szűcs Balázs atyával a Rádió Orient műsorában.

Orvos feleségével négy gyermeket neveltek fel - egy építészmérnököt, tanárt, tervezőgrafikust, a legkisebb fiú pedig zenei pályára lép majd. Mindketten tradicionális keresztény családból származnak, meséli Seidl Ágoston: mindkét családban van papi pályát választó fiú, akik ráadásul egy napon születtek. Ez a sorsszerű együttállás meghatározta az ő nézeteiket és gondolkodásmódjukat is, keresztény közeget alakítottak ki saját családjukban is. „Azt vettem észre, hogy az értékrend, amit élünk, szimpatikus és értelmes, törvényei és szabályai előreviszik, tartalmassá teszik az életet”- mondta a Rádió Orient műsorában. Amíg nincs probléma, addig a keresztény értékrend csak kellemes háttérnek tűnik, amint azonban súlyosodik a helyzet, fejtegette Seidl Ágoston, ez marad az egyetlen erős kapaszkodó, segítség.

Vegyészmérnökként végzett, és az építéskémia területén dolgozik, családjából magával hozta: ha az embernek tehetsége van, felelősséget jelent. Többféle módon is szolgálnia kell a társadalmat, ezért aktivitása többrétű: oktat, konferenciákon ad elő, de dolgozott a Nagycsaládosok Országos Szövetségnél, részt vett iskolaalapításban és annak folyamatos támogatásában is.

Hasonló derűvel és pozitív szemlélettel állt hozzá a többször kiújuló betegségéhez is. A szeme körül kezdődő nyirokrák terjedését csak csontvelőátültetéssel lehetett megállítani. A folyamat majdnem két hónapos, mindenkitől elzárt, steril szobában való tartózkodást jelentett, idézte fel a műsor vendége. Arra azonban az orvosok is figyelmeztették, hogy a kemikáliák semmit nem érnek az élni akarás és a remény nélkül. A legjobb kezelések mellett is le lehet mondani arról a betegről, aki nem küzd az életéért. Így a magányosan töltött napok alatt sem vesztette el a reményét, mesélte Steidl Ágoston: a kezelések vége pedig valódi újjászületés volt. Csak az tartotta életben, hogy a családja és a barátai folyamatosan biztosították a támogatásukról, és a kezelőorvosaiban is támogatókra lelt. Ilyen előzmények után a karácsony, a szeretet ünnepe is új értelmet nyer: az összetartozás nem csak az otthon kényelmét, hanem az életben maradás feltételét jelenti-hangsúlyozta Seidl Ágoston.