Ellene, ezáltal a Jobbik és egész Magyarország ellen indított támadásnak tekinti Gaudi-Nagy Tamás, hogy egy olasz képviselő kezdeményezte akkreditációjának visszavonását az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében.

A közgyűlés strasbourgi ülésén tartózkodó Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője az MTI-nek kedden telefonon adott nyilatkozatában kijelentette: ezzel minden olyan európai polgár ellen támadás indult, aki "nem bizonyos véleményformálók akarata és elgondolása szerint" képzeli el Európa jelenét és jövőjét.
Fiamma Nirenstein olasz néppárti képviselő hétfőn kezdeményezte hivatalosan a görögországi Arany Hajnal és a magyarországi Jobbik képviselői akkreditációjának felülvizsgálatát. Álláspontja szerint ugyanis ellentétes lehet az Európa Tanács alapító okiratában foglalt értékekkel, köztük az emberi jogok tiszteletben tartásával és előmozdításával, a demokráciával és a toleranciával az, hogy ezek a képviselők helyet kapnak a közgyűlésben.
"Az eljárás megindítása azt a célt szolgálja, hogy a tanács alapelvei közül a legfontosabbakat, kettőt is megkérdőjelezzenek. Az egyik a demokratikus választások alapelve, a másik pedig a véleményszabadság" - fogalmazott az MTI-nek adott telefonos interjúban Gaudi-Nagy Tamás.
A politikus arról is beszámolt, hogy az ügyrendi bizottság, amelynek ülésén maga is részt vett, és amely a mandátumok felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást hivatott lefolytatni, elutasította a kezdeményezést. A testület megítélése szerint ez az eszköz nem arra szolgál, hogy képviselőket nézeteik miatt, tevékenységük miatt kizárjanak a közgyűlés munkájából. A bizottság ugyanakkor meg fogja majd vizsgálni, hogy hogyan lehet az olyan képviselői tevékenység ellen fellépni, amely esetleg nem összeegyeztethető az ET alapelveivel.
Az akkreditáció visszavonására csak akkor van lehetőség, hogy ha az adott képviselő jelölése nem felelt meg az eljárási követelményeknek, ha nem tesz nyilatkozatot, hogy az ET értékeit elfogadja, vagy egy ország delegációjában nem érvényesülnek megfelelően a hazai politikai erőviszonyok - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás, hozzátéve, hogy az ügyrendi bizottságnak a Nirenstein kezdeményezését elutasító döntését az ET parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén is ismertették.
A következő napokban a plenáris ülésen dönteni kell arról az indítványról is, amelyben egy francia képviselő kifogásolta, hogy Gaudi-Nagy Tamást az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottságba, valamint a jogi és emberi jogi bizottságba is jelölték.
Gaudi-Nagy Tamás az MTI-nek kijelentette, hogy szerinte a kezdeményezés visszaélés a joggal, mert a véleménye alapján igyekszik őt kirekeszteni a demokratikus vitából. A képviselő a közgyűlésben mondott beszédében rámutatott, maga is fellép azért, hogy az emberi jogok minél jobban érvényesülhessenek Európában, egyúttal kategorikusan visszautasította, hogy ő vagy a Jobbik neonáci lenne.
Az 1949-ben létrehozott, jelenleg 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, évente négyszer ülésezik, vizsgálatokat folytat, javaslatokat és ajánlásokat tesz a tagállamoknak. Emberi jogi, jogi és kulturális kérdésekben az Európai Unió intézményei is - amelyektől egyébként teljes mértékben független, önálló, külön szervezet - gyakorta hivatkoznak a közgyűlés ajánlásaira vagy munkájára.