Ecetmuslicák vizsgálatával, lárváik cirógatásával tárták fel a gyengéd érintés érzékelésének molekuláris alapjait amerikai kutatók.Utóbbi igen korán kifejlődik, és velünk marad egész életünkben az első anyai simogatástól életünk utolsó pillanatáig. Azt azonban, hogy miként zajlik az embernél és más élőlényeknél az érintés felfogásának folyamata, eddig nem ismerték pontosan.

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban ismertették megállapításaikat, amelyekben azonosították az érintést közvetítő kulcsmolekulát ecetmuslica modellben.

Munkájukban az UCSF kutatói pontosan azonosították az idegsejtek egy bizonyos csoportját, amely felelős azért, hogy a gyengéd érintést tudassa az aggyal - legalábbis az ecetmuslica (Drosophila melanogaster, gyümölcslégy) esetében. Sikerült azonosítaniuk a - NOMPC jelű - fehérjét is, amely bőséggel megtalálható az idegvégződésekben, és úgy tűnik, hogy kritikus szerepet játszik az ecetmuslica érintésérzékelésében.

Kiderült, hogy e kulcsmolekula nélkül az ecetmuslica lárvája teljesen érzéketlenné vált a kísérletben alkalmazott gyengéd érintésre, a szempillával való cirógatásra. Ha ellenben a molekula visszakerült az érzéketlen neuronokba, azok visszanyerték képességüket a gyengéd érintés érzékelésére.

Az érintést a többi érzékeléshez hasonlóan a gerinctől az idegvégződésekig futó perifériális idegszálak irányítják. Ezekben az idegvégződésekben speciális molekulák detektálják az őket körülvevő bőr érintés miatt bekövetkező mozgását. Erre az ingerre úgy reagálnak, hogy kinyílnak, és beengednek bizonyos ionokat a sejtbe. Ha elegendően erős a jel, akkor a sejt továbbítja, ezzel jelzi az agynak az ingert. A most ismertetett kutatásban egyrészt pontosan meghatározták a mindezért felelős idegsejteket, másrészt azonosították a kulcsszereplő ioncsatornát is - derül ki az egyetem közleményéből.