Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték.
Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Markarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börbönbüntetésre ítélte, s a Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
A kegyelmi döntést az azeri államfő az ország alkotmánya - az elnöki jogköröket felsoroló 109. cikk 22. bekezdése - alapján hozta meg. Ez kimondja, hogy a köztársaság elnöke kegyelmet gyakorolhat.
Helyreállt az igazság - jelentette ki szabadulása után Safarov, hozzátéve, hogy kész folytatni katonai szolgálatát. Az APA azerbajdzsán hírügynökség beszámolója szerint köszönetet mondott Ilham Aliyev elnöknek, az azerbajdzsán haderő főparancsnokának a kegyelemért.
"Bár nyolc évet töltöttem külföldön magánzárkában, sosem veszítettem el a reményt. Amikor elérkezett az idő, a főparancsnok megoldotta a kérdést. Kész vagyok tovább szolgálni országomat és népemet" - fogalmazott a 35 éves férfi.
Jogerős ítélete kihirdetésekor 2007-ben az utolsó szó jogán még azt hangoztatta, hogy megbánta tettét. "Nem azért vettem baltát, és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom, hogy történt, megbántam" - jelentette ki akkor.
Jerevánban Szerzs Szargszján örmény elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, az örmény parlament alelönöke a nemzetközi közösség fellépését sürgette. Hovik Abrahamján, az örmény törvényhozás elnöke lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását.
Larisza Alaverdján örmény parlamenti képviselő, jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén, még Safarov kiszabadulása előtt, úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Ezzel összefüggésben több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben - jelentette a PanARMENIAN.Net örmény internetes portál.
Az azeri baltás gyilkost pénteken szállítottak át Azerbajdzsánba - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel. A KIM szerint a bakui igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem közvetlenül folytatja az ítélet végrehajtását.
A magyar szaktárca emlékeztetett arra, hogy az azerbajdzsán férfi az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez kérte átszállítását Azerbajdzsánba. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese.
A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Az azeri baltás gyilkos kiadatásánál Magyarország nem követett el nemzetközijog-sértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el - vélekedett Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MTI-nek nyilatkozva.
Magyarország az 1957-es strasbourgi európai kiadatási egyezmény és az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján mérlegelhette az elítélt férfi kiadatását. Az egyezményben szereplő feltételek pedig teljesültek - tette hozzá a nemzetközi jogász. A kiadatási egyezmény tartalmazza az aláíró tagállamoknak azt a jogát is, hogy az elítélt amnesztiában részesülhet, s az azeri elnök élt a kegyelemgyakorlás jogával.
Lattmann Tamás személyes véleménye szerint "lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból". Úgy fogalmazott: "ez várható volt, tekintettel arra, amilyen politikai vihart kavart az ügy Azerbajdzsánban a bűncselekmény elkövetésekor".