A világ internetes forgalmának nagyjából 20 százalékát lebonyolító Akamai szoftvergyártó cég készítette kutatás eredményei szerint Magyarország az átlagos internetsebességet tekintve a 193 országot tartalmazó lista 21. helyén áll. A 4 Mbps-nál gyorsabb internet elterjedtsége hazánkban 62 százalék - mondta az internetet.hu távközlési szakértője, Solt Ádám.

A 2012 utolsó negyedévét átfogó kutatásban az internet és a mobilinternet elterjedtségét, sebességét, illetve az azt ért támadások gyakoriságát vizsgálták. Az Akamai negyedévente elkészíti a fenti szempontokra kiterjedő jelentését, melyben a világ 193 országát rangsorolják.

Internetsebesség
2012 utolsó negyedévében az átlagos internetsebesség 5 százalékkal növekedett a korábbi vizsgált szakaszhoz képest, 2,9 Mbps-ra. A maximum sebesség pedig 4,6 százalékkal, 16,6 Mbps-ra emelkedett. Az adatokat országokra lebontva kiderül, hogy a legmagasabb átlagos internetsebesség Dél-Koreában van, mégpedig 14,0 Mbps-os (ez az érték 4,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest). A legmagasabb maximum sebesség pedig Hong Kongra jellemző, 57,5 Mbps (az érték 6,2 százalékkal növekedett).

Magyarország az átlagos internetsebességet tekintve a lista 21. helyén áll, 5,9 Mbps-mal; a legmagasabb maximum sebességet tekintve pedig a 14. helyen, 31 Mbps-mal. Az internetet.hu internet csomag összehasonlító oldal tapasztalatai szerint az új internet előfizetések átlagos sebessége 10,6 Mbps volt 2012 utolsó negyedévében, tehát az előfizetők egyértelműen egyre gyorsabb internetet keresnek.

A gyors internet elterjedtsége
Világméretűen a gyors (10 Mbps-osnál gyorsabb) internetkapcsolatok száma 2,7 százalékkal növekedett, 11 százalékra. A vizsgált negyedévben Dél-Koreában használtak a legtöbben gyors internetet (49 százalék, ami 5.7 százalékos csökkenést jelent), épp úgy, mint az eggyel korábbiban. Az átlagos sebességű internet (4 Mbps-osnál gyorsabb) használata 2,1 százalékkal növekedett 41 százalékra; ezt a szektort is Dél-Korea vezeti. A 4 Mbps-nál gyorsabb internet elterjedtsége hazánkban 62 százalék, amellyel a 16. helyen állunk; a 10 Mbps-nál gyorsabb interneté pedig 9.1 százalék, ez az érték a 23. helyhez elég. Hazánkban az egyedi IP-címek száma 2 millió 810 ezer volt tette hozzá Solt Ádám.

Mobilinternet
2012 utolsó negyedévében a mobilinternet-forgalom 28 százalékkal növekedett a harmadik negyedévhez képest, 2011 azonos időszakához képest pedig megduplázódott. A vizsgált mobilinternet-szolgáltatók átlagosan 345 kbps – 8 Mbps sebességű internetet kínáltak a felhasználóknak. Az átlagos maximális sebesség 2,7-től 44 Mbps-ig terjedt. A mobilinternet sebessége Magyarországon átlagosan 2237 kbps, a maximum sebesség pedig 10 770 kbps, ami európai összehasonlításban meglehetősen lassúnak mondható - értékelte a helyzetet az internetet.hu távközlési szakértője.

A mobilinternet-használat adatforgalma 2011 utolsó negyedévében világszerte még 620 Pb volt havonta (összehasonlításképp: a beszélgetéseké csak 190 Pb), 2012 utolsó negyedévében viszont már 1300 Pb. A legtöbb felhasználó (35.3 százalék) Android operációs rendszerű készülékről használta a mobilinternetet, az Apple Mobile Safari-felhasználók száma pedig majdnem ugyanannyi volt (pontosan 32.6 százalék).

Biztonság
2012 utolsó negyedévében az Akamai 177 országban/régióban található IP címekről rögzített támadásokat – az előző negyedévben ez a szám 180 volt. A legtöbb Kínából történt, mintegy 41 százalék. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, a harmadikon pedig - meglepő módon - Törökország áll, összesen 15 százalékkal. 2012 harmadik negyedévéhez képest a támadások száma szerencsére csak alig növekedett - fűzte hozzá Solt Ádám az internetet.hu távközlési szakértője.

Magyarország az országok listájában a tízedik helyen áll, 1,4 százalékkal. A tízes lista utolsó helyét Dél-Koreától vettük át, akik a vizsgált negyedévben már nem szerepelnek rajta. A dokumentált 768 támadásból a legtöbb a kereskedelemben tevékenykedőket érte (35 százalék), akiket a média és a szórakoztatóipar (21,3 százalék), a vállalkozói szféra (20,2 százalék), a műszaki szektor (14,3 százalék) szereplői, majd pedig a közszolgáltatók (9,1 százalék) követnek a sorban. A listát vezető kereskedelmen belül a támadások 69,1 százaléka a kiskereskedőket, 21,9 százaléka a vendéglátó- és szállodaiparban tevékenykedőket, 8,9 százaléka pedig a fogyasztási cikkeket értékesítőket érte.