A régészek szerint Windsor az általánosan véltnél már jóval korábban népszerű volt az előkelőségek körében. A szakemberek szerint a több mint négyezer éve meghalt nő majdnem biztosan a helyi uralkodó elit tagja volt. A mostani a legkorábbról származó, arany ékszerekkel díszített női csontváz, amelyet valaha találtak Nagy-Britanniában - adta hírül a The Independent című brit lap internetes oldala.
A nagyjából negyvenéves nőt csőalakban összetekert aranylapocskákból, borostyánkő- és lignitgyöngyökből álló nyaklánccal temették el, mindössze egy vagy két évszázaddal a mintegy hatvan mérföldre délnyugatra fekvő Stonehenge megépítését követően. A szakemberek szerint a gombok, amelyek valószínűleg a mára semmivé foszlott halotti ruhát tartották össze, ugyancsak borostyánkőből készültek, és a jelek szerint a nőt lignitgyöngyökből készült karkötővel is feldíszítették.
Az ásatási munkálatokat vezető Gareth Chaffey - a Wessex Archaeology nevű vállalat munkatársa - úgy véli, hogy a nő hatalommal bíró ember lehetett: talán a mai hercegnők vagy királynők prehisztorikus megfelelője volt. A szakemberek szerint a kőrézkor idején Nagy-Britannia ezen részén élő magas státusú férfiak közül sokan jelentős aranyvagyonnal rendelkeztek, ám ez az első alkalom, hogy a régészek olyan, a korszakból származó nő maradványaira bukkantak, aki hasonló vagyonnal bírhatott.
A szakemberek úgy vélik, hogy az ékszerekhez használt arany a több száz mérfölddel nyugatra fekvő területekről, a borostyánkő majdnem biztosan a szigetország északi-tengeri partvidékéről, míg a lignit szintén Nagy-Britannia területéről származott eredetileg. A prehisztorikus előkelőség temetési szertartása során testét úgy helyezték el, hogy karjai egy geometriai formákkal díszített, 25 centiméter magas ivóedény köré fonódjanak.
A régészek nagy jelentőséget tulajdonítnak annak a ténynek, hogy a nőt fejével dél felé temették el. A Stonehenge korszakában a férfiakat és nőket gyakran ellentétes irányban földelték el: míg az előbbiek feje észak, addig az utóbbiaké dél felé nézett. Az utóbbi években Európa-szerte végzett régészeti és antropológiai vizsgálatok eredményei azt sugallják, hogy míg a nőket a meleg és napos déllel hozták összefüggésbe, addig a férfiak a hidegebb és keményebb északkal azonosították magukat.
A nő csontvázára és ékszereire 18 hónappal ezelőtt bukkantak rá a régészek, ám az első vizsgálatok befejezéséig nem akarták nyilvánosságra hozni felfedezésüket. A lelet a délkelet-angliai Windsor melletti kőfejtő területén immár tíz éve tartó ásatás során került felszínre. A lelőhely ez idáig - többek között - négy darab hatezer éves ház maradványaival, negyven bronzkori sírral, három tanyakomplexum és számos vaskori település maradványaival örvendeztette meg a régészeket.