Diplomáciai sikerként értékelte Áder János köztársasági elnök a napokban Budapesten megrendezett Víz Világtalálkozót, amely szerinte elérte célját és még inkább rávilágította a figyelmet a víz problémakörére. Víz témájában, az ENSZ szervezésében közel 40 éve nem volt ilyen súlyú találkozó – mondta Áder János, a közszolgálati televízió műsorában a Világtalálkozó után.

Kisebb tanácskozások voltak ugyan korábban, de ez a kérdés mintha a szén-dioxid-kibocsátás, az üvegházhatás problémájánál kisebb figyelmet kapott volna, ezért is javasolta tavaly nyáron Rióban a magyar államfő, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozni kellene. Az elmúlt évtizedek ENSZ-tanulmányaiban ugyanis riasztó adatok sorjáznak: naponta 10 ezer öt évnél fiatalabb gyermek hal meg, mert szennyezett vizet fogyasztott, a világ kórházi ágyainak felén pedig olyan betegeket gyógyítanak, akik a szennyezett víz terjesztette betegségek miatt kerültek oda – figyelmeztetett a köztársasági elnök. Súlyos szociális, egészségügyi, ellátási, környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági, sőt, politikai kérdésekről van tehát szó, egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a következő nagy háborúk a víz birtoklásáért folynak majd, sőt, folynak már ma is – tette hozzá Áder János.

Ma a Föld vízkészletének csak egy nagyon kis része hozzáférhető, ráadásul ezt is igen nagy erővel szennyezi el az emberiség. A fejlődő világban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul kerül a folyókba, tavakba, és már vannak olyan területek, ahol teljesen kipusztult a folyók élővilága, ráadásul a szennyezett folyók szennyezik a vízbázist is, ami nehezíti az emberek ellátását, de még a mezőgazdasági, ipari hasznosítást is. A víz tisztítása eközben egyre drágább lesz, ami egyre súlyosabb gazdasági, politikai, ellátási problémákat jelent a kormányok számára, az emberek egy része pedig elindul a tiszta víz után. Ez már most is súlyos migrációs feszültségeket okoz, és Európát is hamarosan érinteni fogja, ráadásul a népességrobbanás miatt - ha a folyamatot nem sikerül megfordítani – 20-30 év múlva az emberiség kétharmada olyan helyen él, ahol megoldhatatlan problémát jelent majd a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása.

Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka a határon túlról érkezik, ami egyfajta kiszolgáltatottságot jelent – hívta fel a figyelmet Áder János. Szlovák szomszédunkkal már hosszú ideje vitatkozunk a Szigetköz vízellátásáról, látunk fotókat a Régi-Duna kiszáradt mederágairól, régóta tart a a polémia a Drávára tervezett vízi erőművekről, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a Dráva-medencében meghúzódó édesvízkincset, de elég a verespataki ciánszennyezésre vagy a kolontári vörösiszap-katasztrófára gondolni – emlékeztetett Áder János. Arról nem is beszélve – tette hozzá – hogy nemcsak a felszíni, de a felszín alatti vizeket is elszennyezhetjük, ez pedig akár dédunokáink vízellátását is veszélyeztetheti – tette hozzá. A legolcsóbb védekezés a megelőzés, nem elszennyezni a folyókat és tavakat, ha pedig ez mégis megtörtént a legmodernebb technikákat kell alkalmazni, hogy minél kevesebb további környezeti terhelést okozzunk. Márpedig Magyarország az ilyen innovációk terén élen jár, ezeket terjeszteni kell, bemutatni a nagyvilágnak, és ha erre van lehetőség, üzletet is csinálni belőlük – hangsúlyozta Áder János.

A most elfogadott „Budapesti nyilatkozatról” Áder János azt mondta, a dokumentum megszületése önmagában komoly diplomáciai siker, hiszen sokkal markánsabban hívja fel a figyelmet ezekre a problémákra, mint a korábbi deklarációk. Önmagában már az is siker, hogy idejött az ENSZ-főtitkár, az UNESCO főigazgatója is, és mindkettőjükkel sikerült négyszemközt is tárgyalni – hangsúlyozta a magyar államfő. Áder János kiemelte azt is, hogy mindketten azt mondták, első helyen szeretnék napirenden szerepeltetni ezt a kérdést, Ban Ki Mun azt is bejelentette: jövő szeptemberben New York-ban hívna össze egy ilyen konferenciát, 2015-re pedig szeretne elfogadtatni az ENSZ-szel egy fenntartható fejlődési célokat megfogalmazó dokumentumot. Ennek a munkának fontos állomása a „Budapesti nyilatkozat” – emelte ki a köztársasági elnök.

Az államfő hangsúlyozta azt is, hogy új megközelítésre van szükség a vízügyi ágazatban. Nem lehet önmagában csak a vízellátásról, vízbiztonságról beszélni, de beszélni kell a szennyvíztisztításról, az osztott vízgyűjtő területeken lévő problémák (vízkivétel, vízkezelés) közös (alvízi, felvízi) megoldásáról is. Ezek a kérdések már ma is háborús konfliktusokat érlelnek, így a komplex kezelésnek a mainál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia – figyelmeztetett Áder János. A politika szintje alatt is komoly szemléletváltozásra van szükség, a vállalkozóktól egészen a hétköznapi emberig, és gondolkodni kell azon is, hogyan csökkenthető kevesebb vízigényű növényekkel, újabb technológiákkal a mezőgazdaság vízigénye, úgy, hogy az élelmiszer-ellátás biztosított maradjon – tette hozzá.

A legfontosabb kérdés persze az, hogy ki állja majd a számlát – mondta Áder János. Az biztos, hogy egyedül, helyi szinten az országok ezeket a kérdéseket nem tudják, esetleg nem is akarják megválaszolni, ezért is fontos, hogy az ENSZ jelezze: a problémákat csak nemzetközi összefogás oldhatja meg. Ma még nagyon sok politikus a szőnyeg alá söpri, tologatja maga előtt a környezetvédelem ügyét, mára azonban a 24. órában vagyunk, dörömbölni kell, hogy nagy a baj, és még nagyobb lesz néhány év múlva – fogalmazott az államfő. Ezért is volt fontos és mindenekelőtt újszerű, hogy Budapesten először tudósok, politikusok, civil szervezetek, a vízügyi ipar képviselői együtt gondolkodhattak a megoldáson. Persze, mindenki a saját érvrendszerét próbálta megértetni a többiekkel, de előtte vagy utána hallhatta a többiek szempontjait is – emelte ki Áder János. Hozzátette: nem emlékszik arra, hogy Magyarország valaha is ilyen dicséretet kapott volna, mint most az ENSZ főtitkárától, ENSZ-nagykövetünk pedig ma már megkerülhetetlen tényezője a nemzetközi vízügyi grémiumoknak, politikusok kérik a segítségét. A komoly tapasztalatokkal rendelkező Magyarország vízügyi tudása ma már nemzetközi szinten is nagy mértékben felértékelődött, a világ számos pontján magyar emberek oktatnak, kutatnak, és erősítik tovább a magyar vízipar tudományos hátterét, a magyar vízipari szakemberek munkáját pedig a világ egyre több pontján veszik igénybe – hangsúlyozta Áder János államfő, melyről a hirado.hu számolt be.