Hírek
2013. Október 14. 05:00, hétfő |
Belföld
Forrás: orientpress
A jövőben a víz lesz az egyik legértékesebb erőforrás

Budapesten tartották a Víz Világtalálkozót.
A tanácskozáson elhangzott: 2030-ra várhatóan negyven százalékos lesz a globális vízhiány a világban, így nem véletlen, hogy a víz a jövő egyik legfontosabb stratégiai erőforrása, melyet akár exportálhatnak is a nagy tartalékkal rendelkező országok, köztük Magyarország is.
Földünk egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas édesvízkészlete véges. Azok az országok kerülnek versenyhelyzetbe, ahol húsz-harminc év múlva is lesznek még tartalékok. Szakemberek szerint ugyanis 2030-ra várhatóan negyven százalékos lesz a globális vízellátási hiány. E gondolatok jegyében rendezték meg a budapesti Víz Világtalálkozót. A négynapos konferenciára politikusok, nemzetközi hírű tudósok, vízügyi szakemberek és döntéshozók érkeztek a magyar fővárosba, hogy egyeztessenek a világ vízkészletének megőrzéséről és az egészséges ivóvíz védelméről.
A magyar államfő a Víz Világtalálkozó megnyitóján azt mondta: a 24. órában vagyunk. Bárdossy András, a Stuttgarti Egyetem professzora a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában erre reagálva úgy fogalmazott: bizonyos szempontból vagyunk a 24. órában, sok helyen nagyon kis változások is nagy problémákat okozhatnak, különösen, ahol nagy a népsűrűség. Arra a kérdésre, hogy okozhat-e problémát a következő évtizedekben a népszaporulat miatt a vízhiány, a professzor úgy válaszolt: Észak-Nyugat-Európában nem valószínű, mert ott elegendő a csapadék. Egyes körzetekben azonban, főleg ahol talajvizet használnak, a szennyező anyagok miatt a vízminőség gondot jelenthet. Teljesen más a helyzet Dél-Európában, illetve azokon a területeken, ahol nagy a népszaporulat, mert ott a megnövekvő vízigény mellett a többletélelmiszer miatt több öntözővízre is szükség van. A föld 75 százalékát ugyan víz borítja, ennek azonban mindössze két százaléka édesvíz, s habár a tengervízből ki lehet vonni a sót, de ez rendkívül drága technológia, magyarázta Bárdossy András.
A szakemberek szerint 2030-ra a világ negyven százalékán nem lesz elegendő jó minőségű víz. Hogy Magyarországot érintheti-e a vízhiány a jövőben, Somlyódy László, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Víz Világtalálkozó tudományos elnöke azt mondta: hazánk valóban sok vízzel rendelkezik, ebben számottevő változás nem várható. Azok a területek kerülhetnek nehezebb helyzetbe, amelyeken ma is kisebbek a vízkészletek, az Alföld, a Hátság, Északkelet-Magyarország néhány térsége.
A professzor szerint ahhoz, hogy megőrizzük a vízkészletünket, a fogyasztást is érdemes mérsékelni, és ezt meg is tesszük, hiszen a háztartásokban ma körülbelül fele annyi vizet fogyasztunk, mint 25 évvel ezelőtt, fejenként átlagosan napi 110-120 litert. A városi ember azonban nagyon keveset tud tenni, odafigyelhet, hogy ne csöpögjenek a lakásban a csapok, hogy kijavíttassa a csőrepedéseket. Ugyanakkor luxus, hogy a WC-öblítéshez, autómosáshoz ivóvizet használunk. A szemlélet azonban változik, és próbaházakban már alkalmazzák is az új eljárásokat, amelyek a szennyvizeket forgatják vissza, ezt azonban nagyon nehéz megvalósítani egy olyan városban, ahol a csatornahálózat több mint 90 százalékban, az ivóvízhálózat pedig gyakorlatilag teljesen kiépített.
Magyarországnak a következő évtizedekben nem a víz külföldön történő eladása jelenthet előnyt, hanem a bő vizű folyók környezetében előállított, elsősorban mezőgazdasági termékeket vízben szegényebb országokba történő exportálása, magyarázta Somlyódy László. Hozzátette: az elmúlt egy-másfél évtizedben rohamosan megnőtt az ásványvízfogyasztásunk, a fejenkénti néhány literről mostanra évente 120 literre – annak ellenére, hogy az ásványvíz körülbelül ezerszer drágább, mint a csapvíz.
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a műsorban elmondta: a világtalálkozón az ENSZ szinte összes jelentős vezetője részt vett, és fontos döntéseket készítettek elő. A tanácskozás zárónapján elfogadott nyilatkozat kiemeli a víz politikai, gazdasági, társadalmi fontosságát, amely bár magától értetődőnek tűnik, ugyanakkor az ENSZ egymással versengő célokkal tűzdelt rendszerében ezt ki kell mondani. A találkozón konszenzusra jutottak abban, hogy a fenntartható fejlődés keretében 2015 után a víz olyan kiemelt célkitűzés legyen, amellyel minden országnak foglalkoznia kell. A Budapesten elfogadott dokumentum erős, politikai konszenzust tükröz, egy keretet jelöl ki, a döntéshozóknak pedig ki kell találniuk azokat a részleteket, amelyek ezt a célkitűzést élővé teszik.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 11. 07:19, csütörtök | Belföld
MÁV: péntektől közvetlen vonatjáratokkal érhető el Beregszász és Ungvár
Péntektől közvetlen vonatjáratokkal érhető el Magyarországról Beregszász és Ungvár, miután az ukrajnai vasúthálózat fejlesztése lehetővé teszi Kárpátalja határmenti térségének könnyebb elérését
2025. Szeptember 11. 07:14, csütörtök | Belföld
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg
2025. Szeptember 11. 07:14, csütörtök | Belföld
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg
2025. Szeptember 11. 07:12, csütörtök | Belföld
Orbán Viktor: Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán
Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán, Lengyelország területi integritásának megsértése elfogadhatatlan - közölte a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán.