Szeressük vagy féljük a vezetőt? Lelki szemetesláda vagy keménykezű főnök a jobb vezetői szerep? A Rádió Orient műsorában Pulay Gyula mutatta be az alkalmasság, az elfogadottság, és az értékesség hármasának fontosságát. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igazgatója kiemelte, nem kell házassági és nevelési tanácsadóvá válni, elegendő a rugalmasság, a teljesíthető ám szigorú követelmények kialakítása, valamint a kellemetlen hatású döntések emberi kezelése.

Örökös probléma a vezetők számára, hogy a szerethetőnek vagy keménykezűnek mutatkozzanak-e beosztottjaik előtt. Első látásra az tűnik jobb megoldásnak, ha félnek a vezetőtől – ilyenkor jobban teljesítenek a dolgozók. A Rádió Orient műsorában Pulay Gyula kiemelte, ez tévhit: a stressz megbénítja a kreativitást, az elköteleződés akadálya. A beosztottak egy szabadabb munkahelyi légkörben jobban motiváltak. A Szeretett vezető című könyv alkotója elmondta, nem kell közvetlen lekenyerezésre törekedni a szeretethez, annak a vezetői munka eredményének kell lennie: „A vezetői munka kellemetlen, rossz hatású döntéseit is lehet úgy meghozni, hogy a dolgozók érezzék az emberséget és az empátiát.”

A vezetői munka további kérdése, mennyire merüljön el a vezető beosztottjai magánéletében. „Nem kell házassági és nevelési tanácsadóvá válni – erre nincs ideje egy vezetőnek” – Pulay elmondta, tehermentesítéssel és rugalmas időbeosztással többet segít a főnök, mintha lelki szemetesládaként viselkedne.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője az elfogadottság, az alkalmasság és az értékesség hármasát emelte ki legfontosabb elemként. „A vezetőben és a beosztottakban is erősíteni kell ezeket az értékeket. Az elfogadottság például a dolgozó néven szólításával vagy kis munkahelyi közösségek kialakításával erősíthető.” Pulay Gyula az elismertség keresése kapcsán az alkoholizmus kezelésére is kitért. A munkatárs hiába várja az elfogadottságot, ha viselkedése nehezíti azt. Ilyenkor az őszinteség, az állapotok kendőzetlen feltárása a kulcs. Az alkalmasság erősítésekor a vezetőnek körültekintően kell eljárnia, a vertikális helyett horizontális karrierépítési lehetőségeket is biztosítania kell.

A vezetőt, aki erősíti munkatársaiban az alkalmasság, az elfogadottság és az értékesség érzését, a dolgozók is elkezdik becsülni. Ügyelni kell arra, hogy a követelmények kellően szigorúak ám mégis teljesíthetőek legyenek. A munkatársak jól érzik magukat, és idővel rájönnek a vezető szerepére. Pulay Gyula kiemelte, a beosztott és a vezető között alapvetően az a különbség, hogy előbbi munkája saját, míg utóbbi eredménye munkatársai teljesítményétől függ. Így elengedhetetlen a beosztottak motiválása.

Az elfogadottság, az alkalmasság és az értékesség követelménye nemcsak a munkahelyen, hanem a vezetők magánéletében is megjelenik. A házastárs tudja erősíteni a vezetőben ezt a három értéket. Ezzel szemben sok esetben nehéz elfogadni a vezető mögötti szerepet. „A vezetővé való kinevezést követően akaratlanul megjelenik az elvárás a házastárssal szemben, hogy jobban szeresse az embert. Amennyiben a házastárs nem követi ezt, egyensúlyhiány alakul ki a munkahelyi és a családi környezet között: a vezető jobban érzi magát a munkahelyén, ott több pozitív visszajelzést kap.”

Az Állami Számvevőszék igazgatója kiemelte, a munkahelyi és az otthoni környezet teljesen eltérő kommunikációt igényel. A munkahelyen a céltudatosság áll a középpontban, míg a partnerek között maga a kommunikáció, nem a cél a fontos. „A gondolatok ölelkezésének hiánya kiüresíti a házasságot, eltávolítja egymástól a feleket. A házastárs fizikai és érzelmi szinten is óriási segítség, támasz a vezető életében. Emellett a vezető fő kritikusa is.”