A világ hetvenhárom helyszínéről származó adatok alapján a kutatóknak sikerült rekonstruálniuk a Föld hőmérsékleti történetét egészen a legutóbbi jégkorszakig visszamenőleg, és arra a megállapításra jutottak, hogy a bolygó felszíne ma melegebb, mint az elmúlt 11 300 év nagy részében volt.

A szakemberek a globális átlaghőmérsékletek rekonstrukciójából azt a következtetést vonták le, hogy a legnagyobb és leggyorsabb klímaváltozás az elmúlt évszázadban ment végbe. A kutatók szerint a legutóbbi jégkorszakot követő meleg periódus, a holocén nagyjából ötezer évvel ezelőtt érte el hőmérsékleti csúcsát, amelyet aztán lehűlés követett. Ez a tendencia azonban mintegy száz évvel ezelőtt drámai és hirtelen fordulatot vett: a globális átlaghőmérsékletek olyan magasságokba szöktek, amelyekre évezredek óta nem volt példa.
Hatalmas forróság jöhet

A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik – még ha olyan mérsékelt szinten is, amelyet néhány klimatológus jósol –, akkor a globális átlaghőmérsékletek 2100-ra olyan magasságokat fognak elérni, amelyekre nem volt példa az első civilizációk megjelenése óta. „Olyasvalami felé tartunk, ami távol áll mindentől, amelyet az elmúlt tízezer évben láttunk” – idézte a tanulmány társszerzőjét, Jeremy Shakunt, a Harvard Egyetem munkatársát a The Independent című brit napilap internetes oldala.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatójaként dolgozó Shaun Marcott vezető szerző szerint a múltbeli globális átlaghőmérséklet-változást vizsgáló korábbi tanulmányok főleg az elmúlt kétezer évre koncentráltak. Azáltal, hogy a kutatók most a legutóbbi jégkorszakig visszamenőleg rekonstruálták az átlaghőmérsékleteket, lehetővé vált a mai klíma szélesebb kontextusban való vizsgálata. „Azzal tisztában voltunk, hogy globális szinten nézve a Föld ma melegebb, mint az elmúlt kétezer év nagy részében volt – húzta alá a kutató. – Most viszont már azt is tudjuk, hogy az elmúlt 11 300 év jelentős részéhez képest is melegebb van.”

A mostani vizsgálat a világ 73 helyszínéről származó adatok feldolgozásával készült. A vizsgált fosszíliák kémiai és fizikai sajátosságai megbízható értékekkel szolgálnak az adott terület egykori felszíni hőmérsékleteinek jellemzőiről. Az eredmények alapján a globális átlaghőmérsékletek fokozatosan növekedtek a legutóbbi jégkorszakot követő nagyjából hatezer évben, méghozzá a Föld tengelymozgásában bekövetkezett változások nyomán, amelyek több napsugárzást eredményeztek az északi féltekén a nyári hónapokban.

Ez a melegedési folyamat mintegy ötezer évvel ezelőtt tetőzött, majd az ekkor megindult lehűlés nagyjából 0,8 Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghőmérsékletet. A 20. század kezdetén azonban a folyamat megfordult, és 0,8 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés következett be, ami ezúttal nem évezredek, hanem évtizedek alatt ment végbe.