A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a Visa Europe magyarországi piaci helyzetével kapcsolatban megjelent cikkek téves megállapításokat és következtetéseket tartalmaznak; a magyarországi kártyapiacon kialakult helyzet az Európai Bizottság (EB) eljárásainak eltérő eredményei miatt alakult ki. A Visa Europe célja, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára, és biztosítja a valódi versenyt.

A csütörtöki Népszabadság cikke szerint - amelyet az MTI is ismertetett - a Visa Europe kidolgozta stratégiáját a Magyarországról való kivonulásra. A tervezett lépést a lap szerint azzal magyarázta, hogy a korábbinál kisebb bankközi jutalék (interchange díj) miatt másfél év alatt 33 százalékkal, csaknem egymillió darabbal csökkent a Visa kártyák száma. A MasterCard piaci részesedése 80 százalék fölé emelkedett.
A folyamat előzménye, hogy a GVH 2008-ban összesen 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a szerinte kartellként működő társaságokra és bankokra az EU-ban alkalmazott magas tranzakciós díjak miatt. Ezt követően a Visa 0,2 százalékra csökkentette a tranzakciós díjat (amelyet a fizetéskor az elfogadó bank fizet a kártyát kibocsátó banknak), míg a versenytárs MasterCard 0,6 százalékra, ennek nyomán a bankok a nagyobb bevétel miatt sorra mondták fel a szerződést a Visával - írta a lap.
A GVH közleményében felhívja a figyelmet arra: korábbi, a bankközi jutalékok versenykorlátozó megállapítására vonatkozó vizsgálatával kapcsolatban elsősorban amiatt találta jogsértőnek a vizsgált bankközi megállapodást, mert a magyarországi belföldi kártyaforgalomban használt bankközi jutalékokat egységesen állapították meg a Visa és a MasterCard tekintetében.
A GVH eljárása során a felek a megállapodás felmondásáról döntöttek, majd mind a Visa, mind a MasterCard saját maga alakított ki és vezetett be a magyarországi belföldi kártyaforgalomban alkalmazandó bankközi jutalékokat.
Az Európai Bizottság által a Visa betéti kártyáival kapcsolatos bankközi jutalékok miatt indított versenyfelügyeleti eljárás 2010-ben kötelezettségvállalással zárult. A Visa által tett és az EB által elfogadott kötelezettségvállalás értelmében a Visa - többek között - az általa a magyarországi piacra is megállapított betéti bankközi jutalékok csökkentésére, valamint átlagban egy 0,2 százalékos szinten való maximálására kényszerült.
Ezzel szemben az Európai Bizottságnak a MasterCard ügyében még 2007-ben hozott döntése nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely befolyásolta volna a MasterCard nemzeti piacokon kialakított díjstruktúráját, az csak a MasterCard a határon átnyúló tranzakciók során alkalmazott bankközi jutalékait érintette. Ennek következtében a Magyarországon tapasztalt jelentős eltérés a Visa és a MasterCard betéti bankközi jutalékai között a Visa kötelezettségvállalásból eredő árazási korlátjának következménye - közölte a GVH.
A magyarországi kártyapiacon az Európai Bizottság eljárásainak eltérő eredményei miatt kialakult piaci helyzet kivizsgálására a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen a hazai kártyapiac kártyaelfogadói oldalának fejlesztésére irányuló olyan szabályozási javaslatot dolgozott ki, amely alkalmas lehet a piac fent jelzett problémájának a kezelésére is - tartalmazza a közlemény.
A Visa Europe célja a nemzetközi kártyatársaság csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára, és biztosítja a valódi versenyt. A helyzet megoldása elősegítené az elektronikus készpénzforgalmi szolgáltatások elterjedését, és továbbfejlesztené a magyarországi pénzügyi szektort - hangsúlyozza a nemzetközi kártyatársaság.
A Visa Europe szerint a magyarországi bankkártyaszektorban súlyos piactorzulás tapasztható, ami problémákat okoz a piacnak és a fogyasztóknak egyaránt. A Visa Europe által alkalmazott alacsonyabb mértékű bankközi jutalék (interchange díj) következtében a Visa piaci részesedése az elmúlt években drámai mértékben csökkent. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Visa piaci részesedése 17,9 százalékra csökkent, míg a MasterCardé 80 százalékra nőtt Magyarországon.
Mindezek következtében a Visa Europe helyzete Magyarországon kritikussá vált, ami rendkívül megnehezíti a vállalat számára, hogy olyan innovatív megoldásokat vezessen be, amelyek előnyösek lehetnek az egész piac, különösen pedig a fogyasztók számára - olvasható a Visa Europe közleményében.